Itt a turistaszezon, bankkártyára fel – de csak óvatosan!

„Választhatja, hogy a tranzakciót a saját valutájában számoljuk el.”

Számtalan helyen ajánlják fel nekünk e lehetőséget, ha külföldön dugjuk be a bankkártyánkat egy ATM-be, azzal a céllal, hogy készpénzhez jussunk. Ilyenkor a felvenni kívánt összeg alatt szerepel, hogy mi a külföldi és a mi valutánk közötti átváltási árfolyam, valamint az, hogy az átváltást követően mennyit vesznek le forintban a bankszámlánkról.

Korrekt ajánlatnak tűnik, hiszen így pontosan tisztában leszünk azzal, mennyibe kerül nekünk a külföldi pénz felvétele, nem kell azon morfondíroznunk, hogy akkor most mennyivel is fogják megterhelni a bankszámlánkat.

Bizonyára nem kevesen gondolkozhatnak így, különösen azok, akik először találkoznak e lehetőséggel. Meg is nyomják tehát a felkínált két opció közül az „Az átváltás elfogadása (angolul: Accept conversion)” érvényesítésére szolgáló gombot, méghozzá az „Átváltás elutasítása (Decline conversion) helyett. Meglehet anélkül, hogy foglalkoznának a képernyő alján feltüntetett apróbetűs résszel, miszerint „Győződjön meg arról, hogy érti, a valutaátváltás költséggel jár, az pedig attól függően eltérő lehet, hogy mit választ: a készpénzfelvétel helyi vagy az ön pénznemében való elszámolást”. Vagy elolvassák azt, de figyelmen kívül hagyják vagy nem tudnak vele mit kezdeni.

Pedig akik ezt a lehetőséget választják, azokat később kellemetlen meglepetések érhetik. No nem azért, mintha többet vennének le a számlájukról, az fillérre pontosan megegyezik majd az ATM képernyőjén feltüntetett összeggel. Hanem azért, mert az esetek döntő többségében kiderül, olcsóbban, akár jóval kisebb költséggel is megúszhatták volna a pénzfelvételt, amennyiben az átváltás elutasítása mellett döntöttek volna, vagyis hagyták volna, hogy a tranzakciót a külföldi pénznemben számolják el nekik, futva azt a kockázatot, hogy nem tudták volna meg azonnal, pontosan hány forintjuk is bánja ezt.

Akár 5-10 százalékkal is rosszabbul lehet járni, ha a saját valutánkra való átváltást választjuk.

Ha ugyanis nem történik eget rengető fejlemény a világban vagy idehaza, akkor az árfolyam általában nem képes olyan mértékben elmozdulni, hogy ne érné meg azt választani, hogy a külföldi pénz felvételét ne forintban számolják el. A tranzakció lekönyveléséig ugyanis általában 2 nap szokott eltelni, de ha egy hétvége – akár egy négynapos ünnep – beleesik, akkor is maximum egy hét. Csak érzékeltetésül: az utóbbi évek legnagyobb rövid időn belüli forintgyengülése során, február 25. és március 7. között az orosz-ukrán háború hatására a hazai fizetőeszköz az euróval szemben a 364,69-es szintről csaknem 400-ig értékelődött le. De még ez az árfolyamváltozás is, ha hajszállal, de elmaradt a tíz százaléktól, ráadásul a két dátum között tíz nap telt el. Ha pedig a forint erősödik, akkor még jól is járhatunk azzal, ha nem az átváltást választjuk a külföldi pénz ATM-ből való felvételénél.

Ezt az olyan országokban turistáskodóknak, nyaralóknak pláne érdemes megfontolniuk, ahol nem euró (vagy amerikai dollár) a fizetőeszköz, mint például a magyarok közkedvelt célpontjának számító Horvátországban, ahol az uniós pénz csak jövő január 1-jétől lesz hivatalos fizetőeszköz. Az idén azonban még kétszeres átváltási költséget okoz, ha kunát veszünk fel egy bankjegykiadó automatából. A kártyatársaságok ugyanis valamennyi tranzakciót euróban vagy amerikai dollárban számolnak el, így a kunát először ezekre váltják át, majd az így kijött euró- vagy dollárösszeget konvertálja át a bankunk forintra.

Persze az egész mizériát megspórolhatjuk, ha devizaszámlát nyitunk, méghozzá abban a pénznemben, amelyet majd ki akarunk venni az automatából, és a számlához igényelünk egy bankkártyát is. Ez esetben ugyanis értelemszerűen semmilyen átváltás nem történik a pénzfelvétel során. Hátrány viszont, hogy ha valamilyen okból mégis váltanunk kell – mert mondjuk olyan országba megyünk, amelynek devizanemében nincs bankszámlánk, márpedig a sokat utazóknak igen költséges lenne minden célország pénzében nyitni ilyet –, akkor számíthatunk arra, hogy általában nem túl kedvező banki árfolyamon kerül sor a konverzióra.

Mindent figyelembevéve a legkifizetődőbb mégis az, ha amennyire tudunk óvakodunk a készpénztől és bankkártyával, vagy az azt tartalmazó, NFC-képes okostelefonnal fizetünk külföldön is.

Related Posts