Ösztönös emberi reakciónak tekinthetjük, hogy ha nehéz a gazdasági helyzet, akkor szorosabbra húzzuk a nadrágszíjunkat, visszafogjuk a kiadásainkat, kevesebbet megyünk étterembe, többször eszünk otthon, a nyaralást is inkább belföldre tervezzük, vagy akár el is halasztjuk, mint ahogy a műszaki cikkek – mosógép, tévé, okostelefon stb. –, vagy az autónk cseréjét is későbbre toljuk. Az így megtakarított pénzt esetleg befektetjük, de alapvetően nem tőzsdézzük el, hanem azon bankbetétet nyitunk, vagy állampapírt veszünk.
Ez az általános attitűd válságok idején, így volt ez legutóbb, a 2008 őszén kirobbant krízist követően is. Így mi sem tűnt természetesebbnek, hogy amikor 2020 márciusában berobbant a koronavírus-járvány, Európa legtöbb országának lakói a fogyasztás csökkentésével, ezzel párhuzamosan pedig a megtakarításaik növelésével reagáltak. Még a korábban inkább költekezni szerető olaszok is, de jelentősen emelkedett a spórolási hajlandóság az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Belgiumban is – derül ki a francia Cetelem bank hagyományos, évente elkészített felméréséből.
Jó két éve a megkérdezettek több mint 40 százaléka állította azt, hogy kevesebbet fogyaszt majd 2020-ban, mint például három évvel korábban. Kevesebb hús és rövidebb utazások, több helyi termék a bevásárlókosárban, a legújabb termékcsodák helyett a régiek megőrzése és megjavíttatása – 2020-ban ezt a receptet követte az európai emberek többsége.
A Covid miatti válság egyik legkézzelfoghatóbb következményét ugyanakkor a ruhaipar tapasztalta meg. Míg Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban a Boston Consulting Group által a Vestiaire Collective megbízásából készült felmérésben a válaszadók 25 százaléka mondta azt, hogy a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévben”, 2019-ben legalább egy használt ruházati terméket vásárolt, addig 2020 második felében ez az arány már 69 százalékra nőtt e féltucat országban.
Érdekes, hogy míg a 2020 márciusi nagy, mintegy két hónapos gazdasági leállás első napjaiban a magyarok közel 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebbet költ majd különböző termékekre és szolgáltatásokra a jövőben, addig a korlátozások feloldását követően már a válaszadók fele állította, hogy az előző évhez képest csökkentené a költéseit a következő hat hónapban.
A magyarok pénzügyeire kétségtelenül hatással volt a vírus időszaka. A Cetelem minden tizedik ügyfele mondott le például olyan nagyobb beruházásokról, mint az ingatlan- vagy az autóvásárlás, ötödük pedig élt a hitelmoratóriummal és halasztotta el a törlesztőrészletei fizetését. Emellett a válaszadók 40 százaléka jelezte előre, hogy a korlátozások után is visszafogja a kiadásait, míg 20 százalékuk a megtakarításait is növelni szerette volna. Utazásra, kikapcsolódásra, elektronikai cikkekre sokkal kevesebbet szándékoztak költeni a következő három hónapban, ugyanakkor a felújítási terveikből nem engedtek, azokat mielőbb szerették volna megvalósítani.
A 2021-es évbe fordulva honfitársaink között a spórolni szándékozók aránya még emelkedett is, már 57 százalék tervezte a megtakarításai növelését, többen, mint az 54 százalékos uniós átlag, igaz, jóval kevesebben, mint a nyugati országokban. De az figyelemreméltó volt, hogy az európai államok közül Magyarországon voltak szinte a legkevesebben (22 százalék) azok, akik növelni tervezték a költéseiket a következő tizenkét hónapban – ennél egyedül Ausztriában volt alacsonyabb ez az arány, igaz, csak hajszállal, 21 százalék, míg az európai átlag 34 százalék volt.
Az infláció, majd a február végén orosz-ukrán háború árnyékában a magyar háztartások egy része újratervezte a költségvetését. Immár a négyötödük mondta azt, hogy a kiadásai csökkentésébe fogott. Ezen belül ötödük valamilyen nagyobb összegű vásárlásról lemondott, miközben minden tizedik magyar növelte a megtakarításait, betárazott tartós élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből. A magyarok harmada saját bevallása szerint az idei év közepén legalább 20 százalékkal költött többet élelmiszerre, mint korábban. Igaz, sokuknál a számla végösszege nem változott, miután az inflációra sokan reagáltak úgy, hogy kevesebb élelmiszert vesznek. Emellett visszafogták a higiéniai termékek vásárlását is.
Ami pedig a jövőt illeti, a magyarok kétharmada az élelmiszerek mellett a felújításhoz, építkezéshez szükséges anyagok 20 százalékot meghaladó drágulására számít. Honfitársaink amúgy is pesszimistábbak, míg európai szinten a megkérdezettek 87 százaléka számít további áremelkedésekre, addig ez az arány Magyarországon 95 százalék!
Ennek az attitűdnek ugyanakkor némileg ellentmond, amit tapasztalunk mind idehaza, mind külföldön, amit az OTP Bank megrendelésére készült országos reprezentatív kutatás eredménye is visszaigazol. Eszerint a bankkártyával rendelkező hazai felnőtt lakosság valamivel több mint fele, 56 százaléka tervezett idén nyaralást. A válaszadók többsége, 61 százaléka az elmúlt két évben belföldön pihente ki a fáradalmait, közülük tízből kilencen használtak bankkártyát a kiadásaik fedezésére, ami csaknem háromszorosan haladta meg a készpénzes fizetések arányát. A felmérés adatai szerint a férfiak és a 60-on felüli korosztályok képviselői fizettek az átlagosnál gyakrabban hitelkártyával.
Más kérdés, hogy a Szallas.hu szakportál felméréséből kiindulva, miszerint a hazai nyaralást tervezők csak szállásra költenének el legfeljebb 100 ezer forintot, összességében pedig maximum 300 ezer forintos kiadással számolnak, azért e téren is tetten érhető az óvatosság. Ugyanakkor azonban azt is jelzi, a magyarok fontosnak tartják, hogy még a nehéz gazdasági helyzetben is kiszakadjanak a munkás hétköznapokból, akár annak az árán is, hogy visszafogják az egyéb költéseiket.
